2014. április 20., vasárnap

ÚJ BLOG

Sziasztok! Rossz hírem van. Úgy döntöttem, hogy bezárom ezt a blogot, deeeee csináltam egy újat:) Remélem nem haragszotok rám, és olvasni fogjátok az új blogom is, és az is tetszeni fog.
http://dangerousdarklove.blogspot.hu/
Már fent van a Prológus. Jó olvasást! Puszi

2014. április 13., vasárnap

40. fejezet

-Harry-motyogtam a szájába. Nehéz volt elválni ajkától, de sajnos muszáj volt.
-Harry-mondtam határozottabban majd kezem a mellkasára tettem és eltoltam magamtól.
-Mi az?-nézett le rám.
-Beszélnünk kell-ültem le az ágy szélére. Harry vett egy mély lélegzetet és leült mellém. Egy perc néma csend után összeszedtem a gondolataim és megszólaltam.
-Nem mentem el Sydney-be.
-Látom-nevetett fel.
-Louis elmesélt mindent-néztem rá. Szemében remény és szeretet csillogását láttam.
-Abby-fogta meg a kezem-Nagyon-nagyon sajnálom, hogy ott hagytalak az erdőben. Nem gondolkoztam. Barom voltam. Ne haragudj-rajzolt szívecskét a tenyerembe.
-Már nem haragszok.-Harry a számra nézett, majd felém közeledett, de eltoltam-Szeretlek Harry, de ez kettőnk között nem fog menni-nyögtem ki. Szinte hallottam, ahogy darabokra tört a szíve. Szeme elsötétült.
-Mi?-kérdezte halkan.
-Amikor megcsókoltad Alexát ott egy pillanat alatt szállt el a bizalmam irántad. Most már tudom, hogy nem jelentett neked semmit, de nem tudok többé megbízni bennem. Ha igazán szerettél volna te mondtad volna el nekem ezeket-mondtam ki. Harry maga elé bámulva bólintott.
-És azt is tudom, hogy én ugyanilyen görény vagyok, mint te hisz én is megcsókoltam Niallt. Épp ezért nem tartom jó ötletnek, hogy együtt legyünk.
-Akkor mi az istent szeretnél?-fordult felém ingerülten. Hirtelen hangulatváltozás miatt inkább felálltam az ágyról.
-Legyünk barátok.
-Barátok?-ízlelgette a szót-Barátok. Rendben. Bocs, de most mennem kell. Találkozóm lesz-mutatott az ajtóra, hogy menjek ki.
-Ó, oké. Akkor szia-mentem ki.
Louis a kanapén ült és a tévét nézte.
-Na hogy ment?
-Jól. Azt hiszem-motyogtam és gyorsan elhagytam a házat.  Bella kint állt és a kezében olyan dolog volt, amit ezelőtt sose láttam nála. Meglepődve néztem végig rajta.
-Te mióta cigizel?-vontam fel a szemöldököm.
-Nem cigizem-dobta el, majd rátaposott-Ti kibékültetek?
-Aha-mondtam nem túl lelkesen és sétálni kezdtem kifelé.
-És? Akkor újra együtt vagytok?
-Nem.
-Nem?-kiáltott fel barátnőm.
-Shh-csitítottam- Menjünk innen.
-Hé, Abby-sétált mellettem-Elmegyünk bulizni? Kieresztjük a gőzt-vetette fel az ötletet.
-Ez életed legjobb ötlete-nevettem fel. Elmentünk hozzám, lefürödtünk, valamennyire rendbe raktuk magunkat és elmentünk egy kis bárba.  Nem tudom ki műve volt, mert biztos nem véletlen, de ott ült egy kis zugba elrejtett asztalnál Zayn és Harry. Mint mindig most is rohadt dögös volt. A jellegzetes bakancs, farmer és fehér ing volt rajta, amin átlátszódtak a tetoválásai. Haja szokásosan hátra túrva, kócosan. A látványra önkénytelenül nyögtem fel.
-Én haza megyek-fordultam meg, de Bella elkapta a karom, és visszahúzott.
-Itt van Niall is-nézett rám hátha ezzel itt tud marasztalni.
-Fél órát maradok, utána kimegyek azon az ajtón-mutattam a kijárat felé.
-Rendben-bólintott Bella és oda sietett Zaynhez. Oda sétáltam, épp köszönni akartam, amikor a hátam mögül valaki a nevemet mondta. Megfordultam és azonnal szorosan átöleltem. Niall a derekamnál fogva felemelt és lábamat a dereka köré kulcsoltam.
-Te nem Sydney-ben vagy?-hajolt el egy kicsit, de még mindig erősen fogott.
-Nem-nevettem és adtam egy puszit a szája szélére, majd letett a biztos talajra.
-Khmm-köhintett Zayn-Ti együtt vagytok?-mutatott ránk. Fél szemmel láttam ahogy Harry teste megfeszül és ökölbe szorítja az asztalon lévő kezét. Tetszett, hogy így reagál.
-Nem-mosolyogtam és leültem Bella mellé.
Iszogattunk, beszélgettünk. Harry egyszer szólalt meg akkor is azt mondta, hogy ő fizeti a következő kört. Egész este maga elé bámult. Gondolataimat elhessegettem Harrytől. Niall megfogta a combom belső felét és odahajolt hozzám.
-Nem megyünk el innen?-lehelete a nyakamat simogatta. Rá se kellett néznem Harryre, hogy tudjam bármelyik pillanatban robbanhat.
-Menjünk-bólintottam. Felálltam, de azzal a lendülettel vissza is ültem. Tekintete az egész testem bizsergette. Szeme fekete volt és azt sugalta, hogy jobban teszem, ha itt maradok.
-Jól vagy?-fogta meg a karom Niall.
-Hoznál nekem egy pohár vizet?-néztem fel rá, kérő tekintettel. Bólintott és elment a pulthoz. Mintha az egész bárban csak ketten lettünk volna. Senki mást nem érzékeltem. Csak néztem sötét szemébe, és egyre nagyobb kontroll kellett, hogy ne támadjam le azonnal.

2014. április 5., szombat

39. fejezet

-Te normális vagy?-rikácsolta Bella.-Két óra múlva indul a repülőnk-jött mellém.
-Amin Abby nem lesz rajta-jött felém Harry egy lépést.
Bella megfogta a kezem, és húzni kezdett az ajtó felé.
-Hidd el, hogy rajta lesz-nevetett fel gúnyosan barátnőm.
Abby-hallottam meg Harry könyörgő hangját-Ne menj el, kérlek!
-Mi ez a zaj?-jött le a lépcsőn Louis. Már csak ő huányzott.
-Abby menjünk, még jegyet kell venni-nézett szúrósan Harryre.
-Jegyet?-vonta fel a szemöldökét Louis-Nyaralni mész?
-Elköltözök-néztem mélyen Harry szemébe, majd belekaroltam Bellába és kimentünk a taxihoz.
Vettünk nekem egy új jegyet és már csak egy óra volt az indulásig.
-Jól vagy?-szorította meg a kezem. Elmosolyodtam és bólintottam.
-Egy szemét alak, de mindennél jobban szeret téged.
-Azért fekszik le a szakításunk óta minden este más csajjal, igaz?-emeltem rá a tekintetem.
-Ennek mennyi az igazság alapja?
-Sok. Liam mondta-Bella elkapta a tekintetét és hirtelen témát váltott.
-Elmegyek egy kávéért. Te kérsz valamit?
-Nem, köszi-olyan sok ember volt, hogy Bella amint felállt a székről valaki le is csapott a mellettem lévő helyre. Nem néztem fel, inkább olvastam tovább az újságot amit a bejáratnál nyomott a kezembe egy szőke bombázó.
-Ne szállj fel arra a gépre-hallottam mellőlem egy ismerős hangot.
-Ha ezért jöttél ide már mehetsz is. Biztos, hogy fent leszek azon a repülőgépen. Amúgy is, miért nem ő jött? Miért téged küldött?
-Nem is tudja, hogy én itt vagyok-nézett rám Louis.
-Miért maradjak itt?
-Szeret téged-nyúlt a kezemért, de elhúztam-Amióta szakítottál vele teljesen összetört. Minden este a sárga földig issza magát.
-Mi?
-Nem csajokkal volt. Az egyetlen társasága én voltam és a pia. Minden nap a bárban voltunk és rá se nézett egy lányra sem-mondta Louis. Nem kaptam levegőt!! Nem tudtam gondolkozni.  A csöndet Bella törte meg.
-Mindjárt ind... Ez mit keres itt?
-Ki volt az a lány akit megcsókolt a kórházban?-fordultam Louis felé, Bella kérdésére oda se figyelve.
-Alexa. Harry eső nagy szerelme. Vele volt az első csók, vele feküdt le először. Alexa mindig is egy nyomulós picsa volt. A lány teljesen beteg. A kórházban Alexa erőszakoskodott, hogy csókolja meg és utána békén hagyja örökre. Az a csók volt a búcsú.
-A 213-as járatra megkezdtük a felszállást-jött egy mély, férfi hang a hangszóróból.
-Abby ideje menni-fogta meg Bella a csomagjait, de csak ültem tovább a széken és néztem a repülőgépeket az ablakból.
-Abby?!!
Szeret téged. Nem nézett rá más lányra. Szeret téged. Szeret téged. Szeret téged. Szeret téged. 
-Nem szállok fel a repülőre-nyögtem ki még mindig az ablakon kibámulva. Semmit nem éreztem. Üres voltam legbelül, de tudtam mit akarok. És az nem Sydney-ben van. Vettem egy mély levegőt, majd kifújtam.
-Menjünk innen-nevettem fel. Bepakoltunk Louis kocsijába és indultunk. Nem kérdezett semmit, tudta hova kell mennünk. Leállt a kocsi, a szívem pedig felgyorsult. Halkan benyitottunk. Én az előszobában maradtam és a fal mögül kukucskáltam.
-Elment, igaz?- a szívem összeszorult a hangjára.
-Sajnálom haver-ült le Louis a kanapéra. Harry felállt és bement a konyhába. Louis hirtelen rám kapta a tekintetét és mutatta, hogy menjek fel Harry szobájába. Óvatosan felmentem, halkan bezártam az ajtót és leültem az ágyára.  Tipikus Harry illat volt, amitől felébredtek a pillangók a gyomromban.
-Ne ülj le!-halottam Louis hangját. Hirtelen nem tudtam, hogy nekem mondja, vagy Harrynek.-Menj a szobádba! Van egy ajándékom hátha nem leszel olyan szomorú.
Hallottam Harry lassú lépteit majd nyikorgott az ajtó és szemben álltunk egymással.
-Szia-mosolyodtam el. Harry felnevetett, tett két nagy lépést felém és már csókolt is. Keze bejárta az egész testem.

2014. március 30., vasárnap

38. fejezet



Egy hét úgy elrepült, hogy észre se vettem. Bellával lefoglaltuk a repülőjegyeket, és az összes szabadidőnket együtt töltöttük. Harryvel azóta nem találkoztam, aminek kifejezetten örülök. Liam azt mondta, hogy mindennap más csajjal randizik, este pedig az ágyában kötnek ki. Visszatért a régi Harry. Niallel egyre közelebbi a kapcsolatunk, de egyikünk sem akar párkapcsolatot így, hogy most elutazok ki tudja mennyi időre.
...
Még gyorsan bedobtam egy felsőt a bőröndömbe, lezártam és levittem a nappaliba. Indulásra készen álltam. Irány Sydney!!
Lezuhanyoztam, felvettem egy egyszerű, kivágott combközépig érő ruhát, aztán csöngettek. Barna bakancsot, kopott farmert, fehér Ramones pólót viselt és a haja még kócosabb volt, mint szokott. Szemei alatt hatalmas karikák. Az éjszaka arra való, hogy aludjunk és kipihenjük magunkat nem arra, hogy szőke ciklonokat dugjunk. Rá akartam zárni az ajtót, de már bent is volt. Néztem ahogy Harry fel-alá járkál a nappaliban. Nyilván próbálta összeszedni a gondolatait, ahogy én is igyekeztem megemészteni, hogy itt van és rohadt helyes.
-Szeretném ha megbe...-hirtelen elhallgatott és megfeszült a teste.
-Mi van?
Harry leszegett fejjel emelt fel valamit a könyves polcról, majd elsötétült szemmel fordult felém.
-Mész valahová?-lengette meg a Sydney-be szóló repülőjegyet. A szívem gyorsabban kezdett verni. Az agyam azt az utasítást adta, hogy mondjam az igazat.
-Igen.
Tudtam hogy nagy baj lesz. Szeme majdnem fekete volt. Nem szólt semmit. Szinte falhoz szegezett a tekintetével-olyan tekintettel amit soha többé nem akarok látni- aztán sarkon fordult és bevágta maga mögött az ajtót. Meg sem próbált visszatartani. Meg sem próbált vitatkozni. Sírás markolászta a torkom. Erős maradtam és nem engedtem, hogy lefolyjanak a könnyeim. Miközben főztem egy kávét ismét csöngettek. Bella volt három extra méretű bőrönddel.
-Indulhatunk?-mosolygott.
-öö...most akartam inni egy kávét-mutattam a konyha felé.
-Majd a repülőtéren veszel-legyintett. Amíg elzártam a kávéfőzőt Bella hívott egy taxit. 5 perc múlva már a taxi csomagtartójába pakoltuk a bőröndjeinket.
-Repülőjegyed?-kérdezett rá Bella.
-Egy perc-szaladtam vissza a házba. A könyvespolc harmadik polcához nyúltam, de nem volt ott a jegy. Körül néztem hátha leesett.Nem volt ott. És most, hogy jobban belegondolok, nem láttam, hogy Harry visszatette volna a helyére. Úristen, ez ellopta a repülőjegyem! Majd' szétdurrantam mérgemben. Nyugalmat erőltettem a fejemre, bezártam az ajtót és odamentem Bellához.
-Minden oké?-kérdezte Bella.
-Persze-füllentettem. Semmi nem oké. Ez a hatalmaskodó, erőszakos pöcs ellopta a repülőjegyem. Beszálltunk a taxiba, Bella már épp mondta volna hogy hova vigyen minket a bajszos taxis bácsi, amikor a szavába vágtam.
-Even Street 39-ordítottam. Bella kérdőn nézett rám, mire csak megrántottam a vállam.
-Egy kis kerülő.
Hatalmasat dobbant a szívem, amikor a taxis lefékezett. Olyan volt ez a ház, mint az otthonom. Elhessegettem a hülye gondolataimat és kiviharoztam a taxiból. Bella kíváncsi természete miatt persze jött velem. Úgy dörömböltem az ajtón, mint valami idióta állat. Harry lazán és közömbösen állt az ajtóban. Gyorsan hátralépett, én pedig bementem a nyitott ajtón. Dühömben akkora lendülettel pördültem hátra, hogy majdnem elvesztettem az egyensúlyom. Ez a barom meg vigyorogva becsukta az ajtót, és lazán besétált a nappaliba.
-Jól szórakozol?-förmedtem rá. Harry arcáról leolvadt a kaján vigyor.
-Cseppet sem. Elhiheted.
-Add vissza a jegyemet, Harry!-tartottam elé a markomat.-Nem viccelek.
Harry bólintott, és előhúzta a jegyet a hátsó zsebéből.
-Ezt a jegyet?
-Igen. Add ide!
Harry ekkor olyat, tett amivel végképp kihúzta a gyufát. Széttépte a jegyet és a földre szórta a darabokat.
-Miféle jegyet?
Artikulátlan üvöltéssel vetettem rá magam Harryre, és sikerült úgy meglöknöm, hogy kibillent az egyensúlyából.
-Gyűlöllek!-ordítottam. A szavak szinte maguktól rohantak ki a számon. Hátraugrottam.-Olyan jól megvoltam nélküled!-ahogy Harry megkövült arcára néztem, csípni kezdett a szemem.
-Te rohadék!-csuklott meg a hangom.
-Te normális vagy?-rikácsolta Bella.-Két óra múlva indul a repülőnk-jött mellém.
-Amin Abby nem lesz rajta-jött felém Harry egy lépést.

2014. március 27., csütörtök

37. fejezet

 Sziasztok! Nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem vagyok valami aktív és ritkán hozom a részeket. Ez is egy rövid rész lett, de a hétvégén felrakom a következőt ha összejön egy pár komment:) Remélem nem haragszotok rám<3 Jó olvasást!




-Csak egy csók volt?-ordított teljes erejéből Harry-Ha nem jövök ide megdöntöd a csajom, igaz? Hisz már póló sincs rajtad és ki van szívva, szét van karmolászva a mellkasod és nyakad-mondta Harry, elengedte Niallt és a konyha felé jött. Becsörtetett az ajtón és sötét szemével rám nézett.
-Vedd a kabátod!-utasított. Úgy tettem ahogy mondta majd összekulcsolta az ujjainkat és kivezetett a házból ott hagyva Niallt. Beültetett a kocsiba és elindult.
-Hova viszel?-remegett meg a hangom. Összehúztam magam az ülésen és előre néztem. A szemem sarkából láttam, hogy rám néz és leáll az út szélén. Itt is volnánk?
-Miért remegsz?-nyúlt a karomhoz, de én elhúztam.-Abby te félsz tőlem?
Ránéztem és csóválni kezdtem a fejem.
-Nem-próbáltam határozott lenni de a hangom még mindig remegett.
-Ohh istenem...-morogta Harry és ismét vezetni kezdett. 5 perc kocsikázás után letértünk a főútról és egy erdő felé mentünk. Megállt egy nagy tölgyfánál, leállította a kocsit és felém fordult.
-Miért csókoltad meg azt a nővért?-ordítottam rögtön. Harry kissé meglepődött majd felnevetett. Nem tudom mit tarthatott olyan viccesnek.
-És te miért csókoltad meg Niallt?-vonta fel a fél szemöldökét olyan "most megfogtalak" típusban. Ez jó kérdés mert még én magam sem tudom.
-Azért mert te csókolóztál azzal a lánnyal, akit nem is ismersz-improvizáltam.
-Ismerem..
-A száját belülről-fejeztem be a mondatát mire felnevetett.
-Régebben lefeküdtem vele-birizgálta a kormányt-Azóta most láttam először és azt kérte, hogy még utoljára búcsúzás képpen csókoljam meg.
-És te megtetted-ordítottam.
-Ne haragudj, Abby. Semmit nem jelentett-nézett mélyen a szemembe. Majdnem egy perc néma csend után ismét Harry szólalt meg.
-Mondj már valamit könyörgök!
-Mondjak valamit? Rendben, de nagyon jól figyelj. Szakítok veled-mondtam ki lassan-Hánynom kell tőled-nyúltam a kilincsért.
-Abby-nyúlt a kezem után-Ennyi volt?-mutatott ránk.
-Még sok is volt belőled-hazudtam. A szívem már akkor darabokra tört, amikor megláttam őket egymás szájában. Kiszálltam a kocsiból majd búcsú képpen bemutattam az ablakon a középső ujjam.
Elrohantam a kocsitól és fogalmam se volt merre menjek. Az utat hirtelen megvilágította egy autó fénye majd megállt mellettem.
-Mizu cica? Kell egy fuvar?-40 év körüli pedofil arcú pasival volt tele a kocsi. Hatan voltak egy ötszemélyes kocsiban.
-Így is túl szorosan vagytok-legyintettem és gyors léptekkel indultam előre. Hátra néztem de már nyomát se láttam a kocsinak.  Leszakadt a lábam, mire kiértem a főútra. 2 óra sétálás után végre haza értem. Büszke voltam magamra, hogy kibírtam sírás nélkül a haza utat ami valljuk be hosszú volt. Csak akkor kezdtem bőgni, amikor beértem a lakásba. Hogy lehet valaki ilyen féreg, ott hagy az erdő közepén sötétedéskor?! Jó, én szálltam ki a kocsiból de arra vártam, hogy visszaránt, vagy végig követ engem amíg haza nem érek. Gyűlölöm!!
Fél óra múlva száz zsepivel és bedagadt szemekkel mentem az ajtóhoz ugyanis valaki kopogtatott.
-Abby-tört be az ajtón rögtön Liam és átölelt.
-Én is örülök neked-veregettem meg a hátát és gyorsan letöröltem a könnyeket.
-Niall hívott és mindent elmesélt. Nagyon aggódtunk érted. Nem tudtuk hova vitt Harry és mit csinált veled. Jól vagy?-zúdított rám mindent Liam.
-Nincs semmi bajom-mutattam magamon végig. Kívül semmi baj, de belül darabokra törtem.
-Mi volt?
-Szakítottam vele-gyűlt könny ismét a szemembe.
-Jól tetted-bólintott Liam én meg nem bírtam tovább, sírni kezdtem. Liam magához húzott és szorosan átölelt.
-Fáj-sírtam össze a pólóját.
-Tudom-simogatta a hajam-El kell őt felejtened!
-Tudom-szipogtam és elengedtem Liamet-Nehéz lesz, de sikerülni fog-töröltem meg a szemem.
-Felhvíom Bellát. Rendben?-mondta halkan, mire bólintottam. Addig felmentem a szobámba és felvettem egy kényelmesebb ruhát.
-Öt perc és itt van-puszilta meg a homlokom. Öt perc múlva kopogtak is. A nyakába ugrottam. Liam a telefonban mindent elmesélt Bellának így nekem már nem kellett.
-Most mi lesz?-néztem rá piros, feldagadt szemekkel.
-Elutazunk egy pár hónapra innen-mondta a tervét Bella-Csak mi ketten. Na mit szólsz?-lökte meg játékosan a karom.
-Hova megyünk?-kérdeztem kíváncsian.
-Sydney-be-mosolygott Bella.


2014. március 6., csütörtök

36. fejezet

Harry apukája napról napra egyre jobban néz ki és egyre gyorsabban gyógyul. Amikor odaértünk pont egy csinos nővérke volt bent Drake-nél és a gyógyszert adta neki. Harry két puszival köszöntötte az apukáját és leültünk az ágy melletti székekre. A nővér elég feltűnően illegette a nagy melleit Harrynek, de ő rá se akart nézni pedig jól ismerem, tudta hogy fel akarja magára hívni a figyelmét. "Véletlenül" leejtette a papírjait és hátat fordítva nekünk, szexisen lehajolt értük. Erre már Harry is odakapta a tekintetét és láttam, hogy meglepődik. A nővér gúnyosan elmosolyodott, súgott valamit Harry fülébe és elhagyta a szobát. Nem szóltam egy szót se, kíváncsi voltam mond-e valamit, esetleg a nővér után megy-e. Két perc nem telt el Harry felállt.
-Kimegyek a mosdóba-ment ki az ajtón. Tudtam, hogy nem a mosdóba megy.
-Nem mész utána?-fogta meg a kezem Drake-Nem vagyunk vakok, láttuk hogy súgott a fülébe valamit ez a ribanc amivel felkeltette a fiam érdeklődését-paskolta meg a kezem majd elengedte én pedig kimentem Harry után. Nem kellett sokat keresgélnem, a recepciónál álltak és elmélyülten beszélgettek. Elbújtam egy oszlop mögé és onnan figyeltem őket. A lány végigsimított Harry tetovált karján, mondott valamit Harrynek aki tétovázott egy ideig majd fogta magát és lesmárolta a nővért. Ennyi nekem elég is volt. Ha egy ismeretlen lányt azonnal lesmárol úgy hogy öt méterre vagyok, akkor ha a közelébe se vagyok simán lefekszik bárkivel akinek puncija van. Semmit nem változott! Ugyanolyan maradt, mint azelőtt hogy összejöttünk. Befutottam Drakehez a táskámért és már szaladt is kifelé a kórházból.
-Abby, hová mész?-hallottam ahogy kiabál nekem Harry. A könnyeim Niagara-ként folytak le az arcomon. Kifutottam a főútra, gondoltam hívok egy taxit de pont belefutottam Niall-ba.
-Héé! Lassabban kislány-nevetett majd meglátta a könnytől áztatott arcom és nem mondott semmit, nem kérdezett csak szorosan átölelt. Tudta mire van most a legjobban szükségem.
-Shh! Ne sírj hercegnőm-simogatta a hátam-Gyere ott az autóm a másik oldalon-mondta majd oda vezetett és beültünk.
-Mi történt?-kérdezett rá.
-H-Harry-dadogtam a sok sírástól.
-Mit csinált az a faszfej?
-Csókolózott egy másik lánnyal-mondtam és Niall megsimogatta a kezem.
-Nem lesz semmi baj!-mosolygott rám biztatóan-Felmegyünk hozzám, megnézzük a kedvenc filmjeidet rengeteg csokival és fagyival. Rendben?-szorította meg egy picit a kezem mire csak bólintottam és beindította a BMW-t. Amióta ott hagytam Harryt minden percben csörög a telefonom úgyhogy kikapcsoltam.
-Helyezkedj el a kanapén, én pedig hozom az édességeket-puszilta meg a homlokom. Betakartam magam egy puha takaróval ás vártam Niallt. 5 tábla csokival és egy nagy bödön fagyival ült le mellém. Tényleg minden úgy volt ahogy mondta. Megnéztük az összes kedvenc filmemet és befaltunk minden édességet. Valamikor késő este elnyomott az álom Niall mellkasán. Motoszkálásra és mozgalomra keltem fel.
-Aludj tovább! Nincs semmi baj-simogatta a hajam és a hátam.
-Nem vagyok álmos-néztem fel rá. Volt valami sötétség, vágyódás és vonzalom a szemében.
-Mire gondolsz most?-kérdeztem meg mire csak lenézett a számra és vissza a szemembe.
-Meg akarlak csókolni-nyalta meg a száját.
-Akkor tedd meg-suttogtam. Nem is habozott tovább maga alá gyűrt és olyan szenvedélyesen és finom csókolt hogy bizseregni kezdtem odalent. A pólója alját kezdtem birizgálni. Értette a célzást és azonnal le is vette. Fordítottam a helyzetünkön és puszilgatni, szívni, harapdálni kezdtem a nyakát és mellkasát. Kis nyögésekkel nyugtázta, hogy jó amit csinálok és hogy ne hagyjam abba. Forró csókunkat egy kopogás zavarta meg.
-Maradj így-csókolt a nyakamba és kinyitotta az ajtót, de amint meglátta a vendéget azonnal csukta is volna be, de a behatoló lába megakadályozta.
-Hol van Abby?-hangjában idegesség és méreg keveredett. Nem is várta meg, hogy mondjon valamit Niall, betört a lakásba és rögtön észre is vett. Szétnézett a kanapén majd rajtam is és egy határozott mozdulattal elkapta Niall pólójának nyak részét.
-Megdugtad a csajom?
-Először is engedj el mert nem valami kényelmes ez a póz-mondta gúnyosan Niall, de ezzel csak mégjobban feldühítette Harryt.
-Válaszolj a kérdésemre!-ordította Harry és megráncigálta Niallt-Hozzá értél a barátnőmhöz?-üvöltötte Harry, de Niall kussba maradt.
-Válaszolj!-lökte neki a könyvespolcnak. Niall felszisszent a fájdalomtól, de még mindig nem szólalt meg.
-Abby, menj be a konyhába és csukd magadra az ajtót-parancsolt rám Harry.
-Mi? Minek?
-Csak menj be!-ordított rám. Úgy tettem ahogy kérte de csak behajtottam az ajtót és onnan kukucskáltam ismét.
-Az igazat akarom hallani. Hozzá értél Abbyhez?-kérdezte erélyesen.
-Csak egy csók volt-nyögte ki halkan Niall.
-Csak egy csók volt?-ordított teljes erejéből Harry-Ha nem jövök ide megdöntöd a csajom, igaz? Hisz már póló sincs rajtad és ki van szívva, szét van karmolászva a mellkasod és nyakad-mondta Harry, elengedte Niallt és a konyha felé jött.

2014. március 1., szombat

35. fejezet

+18-as rész!!!!!

Olyan mohón csókolt, mintha az élete múlna rajta. Gondolkozás nélkül, egy mozdulattal fogta és kettétépte a felsőm. A szemeimbe nézett majd le a melleimre. A zöld szeme most sötét, vággyal teli volt.
A forró csókunk alatt a keze bejárta az egész hátam majd egy rutinos mozdulattal kikapcsolta a melltartóm, és eldobta a hotelszoba egyik sarkába. Huncut mosoly lett úrrá rajta és keze már a farmergombomat birizgálta. A gomb kikapcsolásával már nem volt annyira rutinos, mint a melltartó gyors kikapcsolásával. Segítettem neki és ott feküdtem alatta egy szál bugyiba. Most én nyúltam a farmeréhez, gyorsan lehúzta magáról a bokszerével és felsőjével együtt. A hatalmas méretéért nyúltam, amikor rám szólt.
-Ezt most hagyjuk ki-kacsintott és egy kézzel lehúzta a bugyimat. Összekulcsoltam a lábamat a dereka körül és a kezemmel a hajába túrtam. Végig nézett rajtam, megcsókolt és amikor a nyelve átszökött a számba ugyanakkor hatolt belém alul is. Egy hangos sóhaj csúszott ki a számból. Várt egy kicsit, hogy megszoktam nem mindennapi méretét és mozogni kezdett.
-Harry basszus-nyögtem hangosan majd beleharaptam a számba mert eszembe jutott, hogy egy hotelban vagyunk és papírvékonyak a falak.
-Ez az, kiabáld ki juttat a csúcsra?!-morgott a nyakamba majd szívni kezdte. Miközben puszilgatta, szívta a nyakam és lent egyre gyorsabban dolgozott bennem a hátát karmolásztam.
-Harry!-most már nem érdekelt, hogy esetleg az egész hotel hallja, hogy mit csinálunk csak ő és én voltunk.
Hirtelen kicsúszott belőlem és fordítottunk a helyzeten. Én kerültem felülre. Kicsit kínoztam és nem ültem rá rögtön a farkára, végignyaltam a fülcimpájától a kulcscsontjáig.
-Abby!!-szólt rám-Nem bírom-mondta és rácsusszantam a farkára majd elkezdtem a dolgom.
-Ohh istenem, Abby-nyögdécselt. Gyorsabbra vettem a tempót és már éreztem, hogy nincs sok hátra. A mellkasát karmolásztam és együtt jutottunk a csúcsra. Zihálva feküdtem mellé.
-El sem tudom mondani mennyire jó volt-puszilta meg a homlokom-Nagyon szeretlek-mondta kifáradva és a mellkasára húzott.
-Én is szeretlek-néztem fel rá, mire csak lustán elmosolyodott és a derekam kezdte simogatni. Lenéztem a mellkasára. Egészen a köldökéig piros karmolás nyomok voltak.
-A hátam is így néz ki-nevetett mire megpusziltam a hasát-Lefárasztottál. Aludjunk-csapott a paplan alatt a fenekemre.
-Még hogy én fárasztottalak le, inkább te engem-mosolyogtam és lekapcsoltam a lámpát. Simogatott még egy picit majd mindketten mély álomba merültünk.
...
Apró puszilgatásokra keltem.
-Jó reggelt, szépségem-puszilta meg a szám-Hoztak reggelit.
-Uhh-pattantam ki az ágyból-Éhen pusztulok.
-Mozgalmas volt a tegnap esténk-csókolt meg és reggelizni kezdtünk.
A reggeli végén összepakoltuk az este szétdobált ruháinkat csak egy gond volt. Nem volt normális, felvehető felsőm.
-Hú, de vadak voltunk-nevetett Harry és dobott nekem egy fekete felsőt, ami az övé volt. Felöltöztünk és kézen fogva, boldogan hagytuk el a szobánkat. A lifthez mentünk.
-Köszönjük, hogy mi is hallhattuk, hogy mennyire jól éreztétek magatokat tegnap este-jött Harry mellé egy idős bácsi.
-Elnézést-mondta Harry komolyan, de láttam rajta hogy alig bírja ki nevetés nélkül. Harry hazavezetett, kinyitotta a lakást és ami akkor fogadott minket... Az előszobában egy dzseki ledobva a földre, A kanapén egy felső, a lépcsőn egy melltartó és Louis szobája előtt egy női, rózsaszín bugyi.
-Te jó isten-röhögtem fel.
-Legalább mindannyiunknak jó estéje volt-nevetett Harry is. Kopogás nélkül rontottam be Louis szobájába.
-Jó reggelt-üvöltöttem. Louis annyira megijedt, hogy leesett az ágyról, a csaj pedig csak káromkodott egyet.
-Te nem vagy normális-állt fel Louis.
-Látom mozgalomban gazdag estétek volt-nevettem, mire Louis csak fintorgott egyet. Harry kifelé húzott a szobából.
-Hagyd már őket-mondta Harry-Mi lenne ha inkább bemennénk apámhoz?-kérdezte.
-Rendben-mosolyogtam és megöleltem.